Egy Monorierdei ima (dedicated to J.M.)



Fogadd el, Istenem,
hogy engem nem fog mindig mindenki szeretni!
Fogadd el, Istenem,
hogy én elfogadtalak téged olyannak, amilyen vagy!
Fogadd el, Istenem,
hogy részedként egész vagyok, akinek életében részed van!
Kiszakadva belőled beleolvadok játékodba,
de ha rajtam keresztül (is) gondolod, érzed,
látod, ízleled, szagolod, teremted a világot,
szeresd úgy (is), amilyenné én teremtem!
Foggad el, Istenenm,
hogy általam nem fog mindig mindenki szeretni téged!
Köszönd- és bocsásd meg magadnak a világot!
Szeresd magad úgy, ahogy én szeretlek téged!